A csecsemő osztályon kedvesek voltak. mondjuk mi külön szobát kaptunk, nem kevés pénzért, de legalább velük lehettem, és BB is ott lehetett az anyukájával. Az evéssel nem volt gond. A tisztító vizet eleinte nem tudtuk miért adták, így nem itattuk vele, majd ránkszóltak. Ezekután mindig beletoltuk az összeset. Ill. Anya, mert én ingáztam az otthon és a kórház között.
Jah...természetesen én ekkor megfázással szenvedtem, így BB engem először csak maszkkal látott. Vagy bazi piros orral.
izgultunk, hogy minél hamarabb hazacuccolhassunk. Izgultunk a sárgulás miatt, izgultunk a lilaság miatt. De felesleges volt. BB-vel semmi baj nem volt. minden ment a természetes útján.
Anya ekkor már panaszkodott a lábára. És ekkor még nem tudtuk, hogy ez mivel jár...
Március 13-án, vasárnap (terv szerint) már úgy mentünk, hogy visszük haza őket.
Büszkén vittem a babahordozóban BB-t. Alig vártam, hogy otthon legyenek, de óvatosan vezettem. Még sosem vezettem úgy, hogy csecsemő volt hátul. De nem volt gond. Simán hazaértünk.
Hosszú hétvége közepén voltunk.
